Az ember sosem tudhatja hol alszik aznap. Kikkel és hol tölti a napot. Azt hiszem ez az, amit imádok, amikor elindulok egy ködös cél felé. Ma a csuda Valbonából az albán éjszakába kötöttem ki.

Öt körül még mindenki alszik Valbona-ban. Csak a Nap van fönn. :) Csend van, és árnyék vetül az egész völgyre, a hegycsúcsokat süti csak a nap. Érzem a trágya illatát.

Az a hely azért is paradicsomi, mert az itt lakók tényleg itt laknak, művelik a földet, méhészkednek, lekvárt főznek. A fiú, aki kiszolgálja az itt megszállókat, nem iszik, mint a legtöbb albán. Nincs kávé és rakia éhgyomorra. A barátai szoktak inni, de ő nem érzi, hogy kéne. Szereti a munkáját, és mikor épp nem itt dolgozik, turizmust tanul az egyetemen. Közben hozza a forró vizet a teámhoz. Tündérkert. Itt minden olyan igazi. Meséli, hogy a hely, ahol tegnap kávéztunk, a szomorú szemű család, szóval az apa alkoholista, mint sokan errefelé. Azt az ősszomorúságot nyomja le a mélybe az alkohollal. Fura hely. Vérbosszú, kalasnyikov. A férfiak nem nyúlhatnak a leendő feleségükhöz, csak a házasság után. Azért néznek, ránk, nőkre úgy a sörözőben, mint az ufókra. Elnyomott szexualitású nép. De az országuk csodálatos.

Reggeli után jön egy furgon, és elvisz Bajram Curi-ba, onnan egy másik Fierze-be. A furgonban találkozom 3 belgával. Hangosak és vidámak. Még csak 9, és a hajó csak 13-kor indul. Beülünk egy vendéglőbe. Ők isznak, én másnapos vagyok. Majd otthagyom a cuccaimat, és lemegyek a partra, egy kis jógázástól visszakapom a régi énemet. Igazából most veszem észre, hogy simán kitolom a fekvőtámaszt. WoW!!!! Másnaposság eltűnt, és két helyi kissrác jelenik meg, akik élénk érdeklődést mutatnak az övtáskám iránt. Itt az idő visszamenni valami kevésbé elhagyatott helyre, visszamegyek a többiekhez.

Lassan megjön a hajó, felszállunk. A belgákkal elég szórakoztató az élet, csucsülünk, napozunk a hajó orrában. Két helyen is megállunk úszni. Az egyiket már ismerem, ahol a gleccserből olvad  avíz és nagyon hideg. Most mindenki úszik, nem csak én csobbanok. Sokkal élettel telibb, viccesebb érzés fiatalokkal itt lenni. Többször belecsobbanok a vízbe, egy idő után már nem is zavar. Pedig mikor először ugrottam tényleg azt hittem hogy itt és most megfagyok, nem tudok kijönni, mindennek vége.

Indulunk innen is. Gyönyörűek a hegyek, a víz, fúj a szél, süt a nap, szól a tradicionális albán zene, az egész misztikus.

Megérkezünk a második fürdőhelyre, ahol melegebb a víz, itt is voltam az angol csapattal. Mikor indulunk, a kapitány segítséget kér, hogy toljuk meg a hajót. Toljuk, toljuk, viszont nem tudunk többen beszállni, a hajó meg elmegy. Az egész szituáció röhögő görcsbe fullad. Jó itt lenni ezekkel a belgákkal. J Utána lassan lecsitulunk, valahogy beszállunk, és indulás Koman-ba.

Folytatódik a mozi, csuda hegyek, albán zene, víz. Mágikus. Ő a kapitány:

Megérkezünk Koman-ba, és szólok a belgáknak hogy csatlakozom hozzájuk Skoder-ba. A hajók tulaja felajánlja, hogy bevisz minket a városba. Útközben kialakul a program, lerakjuk a cuccot a szállóba, és elmegyünk bulizni a tengerpartra, ahol élő tradicionális albán zenére táncolhatunk. Közben a szálló tulaja is csatlakozik a csapathoz. Két albán, három belga, és egy magyar indul neki az éjszakának.

Beülünk vacsorázni egy folyóparti fehér abroszos pizzázóba, a hely neve: VATAKSI. Megkockáztatom, hogy a legmenőbb étterem Skodrában. Csapvizet kérek a pizzám mellé, és a pincér elfelejti kihozni. Mikor utána megyek, és kérem a vizem, nem adják oda, hanem a pincér hozza utánam, mögöttem két méterrel, csinos kis tálcán. A pizza ezen a csúcs helyen 500 lek, ami 1000 Ft. A többiek konyakoznak, ami engem még mindig a nagypapám italozási szokásira emlékeztet. Meg az előző napi két kupica rakiára.

Izgalmas az összeverődött társaság. Egy csomó extrovertált között képviselem az introvertáltat. Csak figyelek. Íme a felhozatal: az egyik belga lány a kultúr iparban dolgozik, mert Belgiumban van ilyen. Elhagyott templomoknak tervez, szervez új funkcionalitást, a másik lány Emmy a bevádorlási hivatalnál alkalmazottja. A belga srác Jon, tanár, izgalmas összetett személyiség. Az egyik albán, Mario, a hajóutakat szervezi Koman-ban, a másik, Andy, akinek szállodája van. A szállodás velem egy idős, de jóval idősebbnek néz ki. (Biztos a reggeli kávé rakia kombó.) Londonban él, és táncosokra vigyáz egy NightClub-ban. Az angol akcentusa miatt totál elüt a csapattól, arisztokratikus kisugárzása van. Mivel Skodrában nincs buli, lemegyünk a tengerpartra. Aki vezet, több sörön és konyakon van túl. Üdvözlet Albániában. Itt így megy. Megkérdezem mi van ha megállítanak a rendőrök, azt mondja csak az a lényeg, hogy mondjuk azt hogy mi egy család vagyunk. És hazalátogattunk. Mert az lehet probléma hogy egy kocsiban ülünk, de az nem hogy részeg a sofőr.

Megérkezünk a partra. Igazából olyan, mint egy szállodákkal, apartmanokkal teli hely. Bemegyünk egy bárba, élőzene szól. A srácok rendelnek egy üveg vodkát. Isszák, mint a vizet. Aztán kitalálják,hogy fizessünk az énekesnek egy dalért. Kapunk egy dalt az énekesnőtől, táncolunk. Balkáni party. 800 lek egy Coronita. Józanul fura a hely. Fekete a berendezés. Egy nő pénzért énekel, és fizetett táncosok is vannak. Nem egy ilyen klubba képzeltem a balkáni party-t, de jó hogy kipróbálhattam. Az is, hogy józanul. J Körbenézek, vannak-e rajtunk kívül nők. Elvétve, de van, egy-egy baráti társaságban. De ők nem a tánctéren, hanem hátrébb bulizgatnak. Aztán kimegyünk a klub elé, eszmecserézni, és nem vihetjük ki az italokat. Mondják az albán srácok, hogy nyugi, a Coronita ott lesz az asztalon, ahol hagytuk. Budapesten, ha egy szórakozóhelyen rossz fele nézek, megeshet, hogy eltűnik a söröm. Itt nem. Kettőkor zár a hely, mi meg kimegyünk a tengerpartra. Egy üveg vodka két párt eredményezett. Elmennek fürdeni, én az táncoslányos albánnal diskurálok. Nem akarok fürdeni, mert fázom, és nem szeretek betegen utazni. Kérdezem tőle, hogy marad-e Skodrában, mondja hogy szerinte augusztus végén megy vissza Angliába. Ilyenek ezek az albánok. Nyárra hazajönnek, akik beszélnek nyelveket a turistákból élnek. Aztán visszamennek a világ különböző pontjaira, Olaszországba, Angliába, Németországba, ott dolgoznak és pumpálják haza a pénzt külföldről a családnak. Nem tudom mi ez, keserédes betyárbecsület? Ezek a turistákkal érintkező albán srácok bármelyik külföldi nőt elvennék.

Lassan visszatérnek a párok a tengerből, és indulunk Skodrába vissza. A sofőr csak két vodkát és söröket ivott. Mikor megérkezünk a hotelbe, átszervezik a szobákat, a lányszobában csak én maradok. :) Tíz euróért egyedül alszom a hotelben. Skodra szeret. A terv hogy másfél órát alszom, és kelek 6-kor, jóga, mantra, miegymás.